Max Payne 2
The fall of Max Payne
2 év kihagyás után itt a nagysikerű Max Payne második
epizódja, amely ékes példája annak, hogy egy folytatás
le tudja pipálni az első részt. Mind grafikailag, mind játsz-
hatóságilag jobb az első résznél, de meg tudta tartani an-
nak film noir, sötét, néha már thrillerbe hajló atmoszféráját.
Lássuk a részleteket!
A maga korában (2001-ben) azért volt nagy szám a Max Payne, mert ott alkalmazták először a "bullet time" névre keresztelt Mátrix szerű időlassítást, valamint jellegzetes akció-thriller hangulata, és gyönyörű grafikája az egekbe emelte a finn Remedy játékát. Vagyis emelte volna , ha nem lett volna a játék röhejesen rövid, és a végére monoton.
Mi változott?
Ami a második részből röktön kiderül: Az alkotók pont az első ész hibáinak kiküszöbölésére fordították minden erejüket. Ergó: Hosszabb végigjátszás, változatosabb pályák... Ne ijedjetek meg, azért a fejlesztők nem csak az első rész ráncait simították ki, hanem önálló, cseppet sem fordulatmentes történetet dolgoztak ki, majd szokásos kötelező dolgokat javítottak, újítottak(fegyverek, irányítás, de erről majd később). Na jó most, hogy már ennyi mindent megígértem nektek, vágjuk bele most már ténylegesen a Max Payne2 elemezgetésébe.
Az első lépések
A játék az üzletekben már csak 5990 forint, tehát viszonylag olcsó. Három lemez várja, hogy telepítsük, közöttük egy a play disc. Aránylag gyorsan fel lehet installálni, bár egy régebbi gépen egy minimum 10 percet rá kell szánni. A gépigényről később ejtek szót.
Miután feltelepítettük, a játék megkezdése előtt beállíthatjuk a játék felbontását, grafikai részletességét (árnyékok, füst effeket, stb.), de ezeket játék közben nem áll módunkban megváltoztatni.
A két cég logója után három másodperces intró következik, amiben Max pördül egyet. Hát nemtudom...Miért nem lehetett egy első rész szintű intrót létrehozni? Mindegy, miután ezen jól kibosszankodtuk magunkat, a játék tölt húsz órát. De legalább ebben is felülmúlta elődjét… Miután letelt a húsz óra, nagy nehezen bejön a főmenü.
Megtalálhatjuk az első részből ismert menüpontokat, úgy mint: Resume game, New game, Load, Save, Credits, Exit, Controlls, stb. Ami a változtatás: Az első rész remek
tutorialját felváltotta egy "how to play" névre keresztelt valamI.
A játék
Na, tehát a játék maga. Azt kell hogy mondjam, elképesztül magával ragad a hangulat, már az első kép is kitűnően jellemzi a játék thriller hatását. És hogy miért hívom mindig thrillernek a játékot? Éjszaka, csövesek az utcán, drogosok, prostituáltak, sötét, néha már borzongató atmoszféra, ijesztő álomjelenetek, lepukkant városrészek, gótikus kastély... És végül a mindenütt jelen lévő vér.
Tehát a játék hangulata zseniális, néha már egyenesen a csontunkig hatol ez a rideg, kegyetlen, de minden kétséget kizáróan "valós" világ. Természetesen megmaradt az első részből ismert bullett time, sőt, még ki is egészítették valamivel. Ugyanis az első részben rém idegesítő volt, amikor kifogyott a tár, és három óráig tartott, míg újratöltött, addig az ellenfelek röhögve kinyírtak. Itt ha ehhez hasonló szituáció keletkezik, a kamera pördül egyet, amolyan John Woo stílusban Max gyorsan tárat cserél, és elegánsan lelövi ellenfeleit. Nem nagy újítás, de hasznos... A vezérlés maradt ugyanolyan mint az előző.
Ki kell még emelnem a hangot, amely nagyon jó, a főszereplők hangja ugyanaz, mint az első részben. A zene is szép, tehát hangzás
tekintetében a Max Payne 2 jelesre vizsgázott.
Grafika
Csak egy szó: TÖKÉLETES. Bár nincsenek benne Far Cry szintű vízeffektek, se Doom3 szerű szörnyek, mégis minden részletig kidolgozott, pixelről-pixelre megrajzolt a grafika. Mind az ellenfelek kidolgozása, mind a szép Mona idomai gyönyörűek. És annak is örülhetünk, hogy Max is máshogy néz ki, végre kijavították disznó szerű pofáját, és rajzoltak helyette egy értelmesebb arcot. Az épületek is szépen kidolgozottak, sose támad kocka érzése az embernek.
Végső konklúzió : avagy király a játék
.Remek MI, könnyű játszhatóság, szép grafika, brutális hangulat. Negatívum egyedül a még mindig nem elég hosszú játék, valamint a végére a kötelező monotonság.
És hát szerintem nem csoda, hogy ez a játék lett - a Prince of Persia : Sands of Time után persze - 2003 második legjobb Third Person Shooter-e.
A gépigényről csupán annyit szeretnék mondani, hogy az 1.2 Ghz-es elvárás éppen elég arra, hogy manapság már minden jónak számító gépen simán, szaggatás nélkül fusson, sőt még a középkategóriás gépek gazdái se szomorkodhatnak, bár nekik egy kicsivel nehezebb dolguk lesz .
Nekik nem árt, ha egy kicsit visszavesznek a grafikus felbontáson.
Azoknak akiknek a Max Payne első
epizódja bejött, azok ne sajnálják pénzecskéjüket a második résztől se.
Mandry írta ezt a cikket
|